Sakura

Mindenkinek jobb, ha nem írok se magamról, se a mai világról, hanem inkább Japánról és a cseresznyefa virágzásáról, annál is inkább, mivel az később már nem lesz aktuális. Most még virágoznak a cseresznyefák, Japán középső és északabbra fekvő vidékein különösen, de ahogy telik az idő, egyre jobban ritkul a virágözön az ágakon, ha pedig esőt kapnak, és a  szél is feltámad, csak úgy zuhognak alá ezrével a szirmok.

A napokban főleg két olyan hely kameráját figyeltem, ahová ilyenkor turisták tömege látogat kifejezetten a virágzó fákban gyönyörködni, nemcsak hétvégén, hanem hétköznapokon is, mintha legalábbis munkaszünet lenne a sakura ünnep okán. 

Az egyik a Noto-Kashima vasútállomás, ezt már mutattam korábban is, itt az utóbbi két hét alatt naponta egész sokaság lepte el a peronokat, és az egész év alatt csak minimális utasforgalmat bonyolító megálló látogatóinak száma sokszorosára nőtt. Jönnek egyedül, párban, családostul, kisgyerekcsapatot terelve, filmes stábbal és profi kameraállványokkal, rengetegen, mindenféle variációban. Igaz, hogy  a vonatokra csak töredékük száll fel, a legtöbben nem azért jönnek, hanem vajon miért? Aki látott már itthon japán turistákat, könnyen kitalálhatja: igen, úgy van, fotózni! Fotóznak innen, onnan, állva, behajolva, guggolva, térdelve, idelépve, odaszaladva, síneken állva, síneken letérdelve (frászt hozva az őket onnan leparancsoló vasutasra), szóval, mindenhonnan és bárhonnan,  megcáfolva a fejemben eddig kialakult stabil elképzelést, miszerint a japánok a végsőkig fegyelmezettek és szabálykövetők. Hát nem, legalábbis a sakura napjaiban ugyanolyan fegyelmezetlenségekre képesek, mint bármely más nemzet fiai és lányai. 😃

És egy kis plusz az utóbbi hét ottani hangulatát érzékeltetendő (így kicsi, de teljes képernyősre átállítva jobban látszik):

A másik a Yunokami Onsen vasútállomás, amiről valamikor régebben írtam már. Bár ez az előzőnél komolyabb megállóhely és az év többi időszakában is nagyobb a forgalma, de mostanában ott is többszörösére növekedett a látogatók száma. Esténként külön világítást  kapnak  célzottan a cseresznyefák, ettől még szebb a látvány. 

A felvételeket az elmúlt hét alatt sikerült lőnöm, de aki  élőben is belepillantana a helyszíni látványba, ott van a link fentebb mindkét állomás nevében, de igyekezzen, mert ahogy telnek a napok, előbb-utóbb ritkulni fognak a virágok és jövő áprilisig kell várnia. Egyébként még sakura előrejelző oldal is van, ahol térképen lehet követni, hogy a virágzás milyen tempóban  halad Japán területén délről észak felé.

Ráadásként még egy kamera az Arakura hegyen, kilátással a Fuji-ra. A hatalmas pagodát a háború áldozatainak emlékére emelték.