Vajon most milyen idő van azokon a helyeken, ahonnan az elmúlt hetekben mutattam webkameraképeket?
Szentpéterváron a Péter-Pál erőd "főterén" némely ottmaradt hófoltok közt járkálnak a turisták és a vasárnapi sétálók:
Ugyancsak Szentpéterváron a Nyevszkij és Malaja Szadovaja sarkán nyoma sincs a hónak, ragyogó napsütésben próbálkoznak a pénzdobálással ott a falnál, ez a bácsi pedig itt elöl a Nemzeti-Felszabadítási Mozgalom zászlaját hurcolássza...
...nem sokkal ezután egy másik veszi át a zászlót, de ő már sokkal aktívabb, odamegy az emberekhez, megpróbálja a szórólapokat is osztogatni:
A Néván még tartja magát a jég, bár az emberek már nem merészkednek rá, de a légpárnás kis hajót elbírja:
A Ladoga-tó közepén a Valaam kolostor szigetén szinte ugyanolyan vastag még a hó:
Finnországban, Poriban a háztetőkről és az utakról már eltűnt a hó, de a folyó még jegesen zajlik:
Svédországban, Kirunában minden ugyanolyan, talán kissé vékonyabb a hóréteg a parkolóban:
Izlandon, Reykjavíkban a Tjörnin-tóról teljesen eltűnt a jég, az ott honos vízimadarak boldogan birtokolják az egész víztükröt:
A világ másik oldalán, Floridában persze nincs változás, ott eddig is nyár volt és most is az van.
****************************
És egy ráadás, ámbár erről a helyről még nem mutattam kamerát, de ami késik, nem múlik. Tehát Reggio Calabriában éppen most így zuhognak a napsugarak egyenesen bele a tengerbe:
2018. március 16., péntek
Hogyan
is születik egy ötlet a következő webkamerás posztra? Például úgy, hogy
az ember korán reggel beleütközik egy tévéműsorba, ahol éppen egy
geográfus beszél érdekesebbnél érdekesebb földrajzi, vulkanikus,
tektonikus és egyéb jelenségekről. Szóba kerül egy svédországi város, Kiruna,
amelyet ezekben az években pár kilométerrel odébbköltöztetnek. És akkor
az ember arra gondol: vajon van ennek a városnak webkamerája? Merthogy
akkor tán megérné kicsit utánabogarászni a városkának és megmutatni,
amit lehet.
És tádámm... van neki.
Igaz, nem valami nagy szám, első pillantásra - és másodikra is - egy
parkoló autókkal teli nagy teret látunk, mögötte két egymáshoz hasonló
többemeletes házat, és ennyi, ez a városközpont. A kamera egyébként a
kultúrházra (ha annak kell érteni a Folketshus elnevezést) van rögzítve,
mégpedig üvegablak mögött lehet, emiatt tükröződik a kép egy része. A
tér közepe táján azt az áttört szerkezetű oszlopot a helyhez illően
stílusosan Északi-fény oszlopnak hívják és éjszaka folyamatosan változó színű fénnyel világít.
A tér a Google-térképen nagyjából ugyanabból a szögből nézve
Kiruna
Svédország legészakibb városa, a sarkkörtől 144 kilométerre északra
feszik. Azon a vidéken nagyon hideg van, a márciusi átlaghőmérséklet
például -12,7 C° és december közepétől január elejéig egyáltalán nem
kel fel a nap, viszont május végétől július közepéig le sem nyugszik. A
város neve egy madárnak, az alpesi hófajdnak számi (azaz lapp) nyelvű
elnevezéséből, a giron szóból származik.
Kiruna
címerében a madár fölött a vas alkímiai szimbóluma látható, nem
véletlenül. Ugyanis a település a XIX. század végén a vasércbányászat
beindításának köszönhetően fejlődött várossá (egyébként ugyanaz a cég
üzemelteti ma is a bányát, amelyik százvalahány évvel ezelőtt elkezdte),
mivel különlegesen jó minőségű vasércet termelnek ki ezen a területen,
ráadásul a vasút megépítése a szállítást is megoldotta. Az érclelőhely a
város közvetlen közelében kb. 4 kilométer hosszan húzódik, mélysége
pedig legalább 2 kilométer, de a robbantásokkal történő kitermelés
következtében a felszín folyamatosan süllyed és már magát a várost
veszélyezteti. A helybeli lakosok annyira megszokták, hogy már észre sem
veszik a talajt alattuk megrengető robbantásokat, azokra csak az
idelátogató turisták figyelnek föl.
Tehát
most több éves tervezés és előkészítő munkálatok után kénytelenek
folyamatosan átköltöztetni Kirunát 3 kilométerrel odébb, keleti
irányban. A kitermelő cég vállal minden költséget, ami a jelenlegi
számítások szerint 1,3 milliárd euró lesz, és pillanatnyilag úgy ígérik,
hogy a teljes átköltöztetés 2020-ra befejeződhet.
A város melletti hegyet és az egész tájat teljesen átalakította a vasércbánya, nem véletlenül nevezik az ilyent tájsebnek
A jelenlegi városközpont és az új helye
A
tervek szerint a városközpont épületeit darabokra bontva építik fel
majd az új helyen, beleértve a városházát és a templomot is. A lakosok
egy része inkább más vidékre települ át, miután a bányavállalat kifizeti
nekik itthagyott ingatlanjukért a beígért 125 százalékos árat, de a
többség megmarad a városban és vállalja az új Kirunába való átköltözést.
Sajnos,
a talán egyetlen igazi látnivaló, a templom nem esik a kamera
látószögébe, a térkép szerint kissé távolabb van. 1912-ben épült,
kívül-belül fából, ez Svédország egyik legnagyobb faépülete, mellette
különálló harangtoronnyal. A harangtorony faanyagát Oroszországból a
Fehér-tenger környéki fenyők szolgáltatták.
Körben a tetőn az emberi érzéseket jelképező bronzalakok
Találtam
a youtube-on egy rövid, tízperces angol nyelvű, ill. feliratozott
kisfilmet arról, hogy a lakosokat hogyan érinti a városra váró változás,
érdemes megnézni: