Vajon most milyen idő van azokon a helyeken, ahonnan az elmúlt hetekben mutattam webkameraképeket? Szentpéterváron a Péter-Pál erőd "főterén" némely ottmaradt hófoltok közt járkálnak a turisták és a vasárnapi sétálók:

Ugyancsak Szentpéterváron a Nyevszkij és Malaja Szadovaja sarkán nyoma sincs a hónak, ragyogó napsütésben próbálkoznak a pénzdobálással ott a falnál, ez a bácsi pedig itt elöl a Nemzeti-Felszabadítási Mozgalom zászlaját hurcolássza...

 

 ...nem sokkal ezután egy másik veszi át a zászlót, de ő már sokkal aktívabb, odamegy az emberekhez, megpróbálja a szórólapokat is osztogatni:

A Néván még tartja magát a jég, bár az emberek már nem merészkednek rá, de a légpárnás kis hajót elbírja:

A Ladoga-tó közepén a Valaam kolostor szigetén szinte ugyanolyan vastag még a hó:

Finnországban, Poriban a háztetőkről és az utakról már eltűnt a hó, de a folyó még jegesen zajlik:

Svédországban, Kirunában minden ugyanolyan, talán kissé vékonyabb a hóréteg a parkolóban:

Izlandon, Reykjavíkban a Tjörnin-tóról teljesen eltűnt a jég, az ott honos vízimadarak boldogan birtokolják az egész víztükröt:

A világ másik oldalán, Floridában persze nincs változás, ott eddig is nyár volt és most is az van.

****************************

És egy ráadás, ámbár erről a helyről még nem mutattam kamerát, de ami késik, nem múlik. Tehát Reggio Calabriában éppen most így zuhognak a napsugarak egyenesen bele a tengerbe:

Hogyan is születik egy ötlet a következő webkamerás posztra? Például úgy, hogy az ember korán reggel beleütközik egy tévéműsorba, ahol éppen egy geográfus beszél érdekesebbnél érdekesebb földrajzi, vulkanikus, tektonikus és egyéb jelenségekről. Szóba kerül egy svédországi város, Kiruna, amelyet ezekben az években pár kilométerrel odébbköltöztetnek. És akkor az ember arra gondol: vajon van ennek a városnak webkamerája? Merthogy akkor tán megérné kicsit utánabogarászni a városkának és megmutatni, amit lehet. 

És tádámm... van neki. Igaz, nem valami nagy szám, első pillantásra - és másodikra is - egy parkoló autókkal teli nagy teret látunk, mögötte két egymáshoz hasonló többemeletes házat, és ennyi, ez a városközpont. A kamera egyébként a kultúrházra (ha annak kell érteni a Folketshus elnevezést) van rögzítve, mégpedig üvegablak mögött lehet, emiatt tükröződik a kép egy része. A tér közepe táján azt az áttört szerkezetű oszlopot a helyhez illően stílusosan Északi-fény oszlopnak hívják és éjszaka folyamatosan változó színű fénnyel világít. 

A  tér a Google-térképen nagyjából ugyanabból a szögből nézve

Kiruna Svédország legészakibb városa,  a sarkkörtől 144 kilométerre északra feszik. Azon a vidéken nagyon hideg van, a márciusi átlaghőmérséklet például -12,7 C°  és december közepétől január elejéig egyáltalán nem kel fel a nap, viszont május végétől július közepéig le sem nyugszik. A város neve egy madárnak, az alpesi hófajdnak számi (azaz lapp) nyelvű elnevezéséből, a giron szóból származik.

Kiruna címerében a madár fölött a vas alkímiai szimbóluma látható, nem véletlenül. Ugyanis a település a XIX. század végén a vasércbányászat beindításának köszönhetően fejlődött várossá (egyébként ugyanaz a cég üzemelteti ma is a bányát, amelyik százvalahány évvel ezelőtt elkezdte), mivel különlegesen jó minőségű vasércet termelnek ki ezen a területen, ráadásul a vasút megépítése a szállítást is megoldotta. Az érclelőhely a város közvetlen közelében kb. 4 kilométer hosszan húzódik, mélysége pedig legalább 2 kilométer, de a robbantásokkal történő kitermelés következtében a felszín folyamatosan süllyed és már magát a várost veszélyezteti. A helybeli lakosok annyira megszokták, hogy már észre sem veszik a talajt alattuk megrengető robbantásokat, azokra csak az idelátogató turisták figyelnek föl. 

Tehát most több éves tervezés és előkészítő munkálatok után kénytelenek folyamatosan átköltöztetni Kirunát 3 kilométerrel odébb, keleti irányban. A kitermelő cég vállal minden költséget, ami a jelenlegi számítások szerint 1,3 milliárd euró lesz, és pillanatnyilag úgy ígérik, hogy a teljes átköltöztetés 2020-ra befejeződhet.

A város melletti hegyet és az egész tájat teljesen átalakította a vasércbánya, nem véletlenül nevezik az ilyent tájsebnek

A jelenlegi városközpont és az új helye

A tervek szerint a városközpont épületeit darabokra bontva építik fel majd az új helyen, beleértve a városházát és a templomot is. A lakosok egy része inkább más vidékre települ át, miután a bányavállalat kifizeti nekik itthagyott ingatlanjukért a beígért 125 százalékos árat, de a többség megmarad a városban és vállalja az új Kirunába való átköltözést.

Sajnos, a talán egyetlen igazi látnivaló, a templom nem esik a kamera látószögébe, a térkép szerint kissé távolabb van. 1912-ben épült, kívül-belül fából, ez Svédország egyik legnagyobb faépülete, mellette különálló harangtoronnyal. A harangtorony faanyagát Oroszországból a Fehér-tenger környéki fenyők szolgáltatták.

Körben a tetőn az emberi érzéseket jelképező bronzalakok

Találtam a youtube-on egy rövid, tízperces angol nyelvű, ill. feliratozott kisfilmet arról, hogy a lakosokat hogyan érinti a városra váró változás, érdemes megnézni:

<