Még mindig a Krím-félszigeten maradunk, ha már ennyire gazdag az a vidék webkamerákban, és bőven akad elegendő látnivaló is. Ami engem illet, nem valószínű, hogy valaha is eljutok oda, és gondolom, vannak még páran ugyanígy.  A régmúltban sem üdültem Szocsiban, Jaltában, de még az arteki úttörőtáborról is csak hírből hallottam, úgyhogy mindez már kimarad az életemből, tehát csak nézelődöm. 

Itt van mindjárt Forosz,  a Krím legdélebbre fekvő üdülővárosa, Jaltától 40 km-re. Forosz kisváros, hivatalos meghatározása szerint város jellegű település, lakóinak száma kb. 2000 fő, de mivel kifejezetten üdülőhely, az itt tartózkodók általában jóval többen vannak. A települést még a görögök alapították, de virágzásnak a 19. század második felében indult, amikor egy Alekszandr Kuznyecov nevű kereskedőnek, ceyloni teaültetvények tulajdonosának megtetszett a vidék és megvásárolta a területet. 

A legenda szerint egyszer Kuznyecov lányának hintóját elragadták a lovak, és végül csodával határos módon megálltak a Vörös szikla mellett. Kuznyecov ekkor fogadalmat tett, hogy hálából ott templomot építtet. De ez olyannyira csak legenda, hogy Kuznyecovnak egyáltalán nem volt családja, nőtlen volt és gyermekei sem születtek. A valóság az, hogy Kuznyecov III. Sándor cár vonatszerencsétlenségből való megmenekülése alkalmából határozta el a templomépíttetést. A kis templomot 412 méter magas sziklára, egyenesen a szakadék szélére építették, ennek a megoldásnak akkoriban ott csodájára jártak. Bizánci stílusú templom, carrarai márvány felhasználásával, mozaikdíszítéssel és színes üvegablakokkal, akkori jelentős művészek közreműködésével épült.

Kuznyecov nemcsak templomot építtetett, hanem  kastélyt is, és mellette nagy parkot alakított ki. A kastélyhoz csatlakozó parkban ma is élnek a különleges egzotikus fák, cserjék és rengeteg egyéb növény. Csak fákból és bokrokból több mint 200-féle van itt, és a látványt szép kis tavak, vízesések és csobogók is gazdagítják.

A kastély belső kialakítása ma is a régi, megmaradtak a márványkandallók, a korabeli parketta, a tölgyfaajtók és a falfestmények. A pannók tartóssága a különleges technikának is köszönhető, nevezetesen, hogy annak idején a nedves vakolatra ragasztott vászonra festették őket. Az épületben ma a szanatórium könyvtára működik.

Itt a kamera látószögében jobbra a sarokban, és ahogy fordul, időnként a kép alján is látszik a kastély teteje és a jellegzetes barna-fehér téglás épület, körülötte és a part felé pedig a park fái. A videó alá krími tatár zenét tettem, mert ne felejtsük el, hogy a félsziget évszázadokig a krími tatár kánság központja volt és lakosságának nagy része ma is a krími tatár népcsoporthoz tartozónak számít (nem tévesztendők össze a volgai tatárokkal).

A kamera egy ponton ráközelít egy kis mólóra, ahol egy ülő alak látható, a népnyelv szerint ő Vasember, avagy Pucér Aljosa. Öntöttvasból készült a 60-as években, előbb a városi autóbuszállomásnál állt, később áthelyezték mai helyére, a strand mólójára. Azonban az idő vasfoga lassan megeszi Aljosát, az egész felülete rozsdás és ma már a jobb karja is hiányzik. A helyi lakosság körében az a vicc járja róla, hogy ő az egyetlen becsületes férfi a Földön, ezért a friss házasok hagyományosan odajárulnak a szoborhoz egy fotót készíttetni. :) De a turisták is nagy előszeretettel látogatják, a térdére ülnek, ölelgetik és fényképezkednek vele.

Ahogy némely ismertető megjegyzi, Forosz „különlegessége”, hogy ebben a városkában Lenin szobor nincs, viszont van szobra Gagarinnak,  mivel Gagarin (és útitársa, Tyitov is) itt regenerálódott és pihent az űrrepülés után.

Kuznyecov palotája

A park részlete

A sziklára épült Krisztus Feltámadása templom

A templom tölgyfából készült ikonosztáza

Aljosa, az elrozsdásodott vasember

2005 óta Forosznak van címere is, melynek egyik részlete, illetve a magyarázata kicsit zavaros, ugyanis az a csillag ott a kék mezőben állítólag szélrózsa (?) akar lenni, a belőle kiáradó fény pedig a világítótoronyra utal, ami a település eredeti ókori görög neve volt (Pharos). De a többi utalás világos: a leghosszabb fénysugár a Dél jelre mutat, mivel a városka a félsziget legdélebbre fekvő helye. A két fehér alak az északi és déli szelet jelképezi. A felső vörös mezőben a fent említett templom stilizált képe látható, a középső ezüst sávban pedig a három antik edény Eroszt ábrázoló fogantyúkkal az ókori görög alapításra emlékeztet.

(Ismételten felhívom a figyelmet, hogy a videót érdemes teljes képernyős módban nézni, úgy az igazi.)